Olds F30 KK HotRod

Íme a forma, ami Balázst inspirálta.

Nagyon alacsony, nagyon rozsdás és nagyon gyors.

A Gas Monkey Hot Rodját egy 8.2-es Cadillac motor hajtotta eredetileg.

A hátulján a Gas Monkey logo.

Richard nem felejtkezett meg a kényelemről sem. Igen, jól látjátok, az egy klímaberendezés az ülés mögött.. :)

Eleinte az volt az elképzelés, hogy a Hot Rod karosszériáját különböző típusok elemeiből összeépítjük, de ezt a tervet a hozzáértő szakikkal való konzultálás után sikerült elvetni. Igen ám, de hol talál az ember egy eredeti Sedan kasztnit a 30-as évek elejéről? Ekkor csapta fel Balázs az egyik veteránautós magazin hirdetés rovatát és talált rá Gyöngyösi István ismert veterán gyűjtő birodalmára Kisteleken.

Néhol igazi ritkaságokra is bukkantunk!

Pista bátyánk személyesen vezetett körbe a több, mint 200 autóból álló gyűjteményen.

Úgy tűnik megtaláltuk a megfelelő autót! Igaz, a karosszéria nem az elképzelt kétajtós Sedan volt, de amikor megláttuk a szembe nyíló suicide door-t, rögtön felsejlett a 30-as évek gengszterkorszaka.

A Citroen C4 1928-ban jelent meg, és a kor csúcstechnikáját képviselte. De hogy kerül a képbe egy Citroen, mikor Hot Rodot tengeren túli modellekből, főleg Fordból szokás építeni? A válasz nagyon egyszerű: A 20-as évek végén a Fordnak a nagy európai kereslet kielégítése érdekében volt egy gyártó üzeme a franciaországi Bordeaux-ban. Hogy, s hogy nem, a franciák abban az időszakban készült modelljei méretükben és formájukban szinte miliméterre megegyeztek Ford híres modelljével.

Eredetileg így nézett ki fénykorában az autó. Mi lesz belőle... :)

Na igen.. ezen lesz mit építgetni.. Érdekes, hogy az ajtókárpit plüss anyaga teljesen elporladt és bármilyen érintésre szétesett. De a fa részek és a sárgarézből készült ablakemelő fogantyúk teljes épségben megmaradtak.

A beltér anyaghasználata antik.

A karosszérián látszottak az elmúlt nyolcvan év viszontagságai. Gyakorlatilag a karosszéria aljának húsz centiméteres darabja hiányzott, de a főbb szerkezeti elemek meglehetősen ép állapotban megmaradtak.

Pista bátyánk segítségével könnyen elválasztottuk a karosszériát az alváztól, lévén a négyhengeres motorra tervezett nem túl erős alváz a mi céljainknak úgysem megfelelő.

Végre felkerült a karosszériánk a teherautó platnijára! Nem kis feltűnést keltettünk a hazafelé vezető közel négyszáz kilométeres úton..

Még a picik is megcsodálták az autócsonkot, bár nem iazán tudták mire vélni ezt az egész felhajtást. :)

Összeraktuk a leendő Hot Rodot, hogy lássuk, mire számíthatunk. Utólag még egy halálfejet is rajzoltunk rá, hogy teljes legyen a kép. :) Éljen a Photoshop!

A kibelezett kasztnit átmenetileg több helyen is ki kellett merevíteni, hogy össze ne dőljön.

Gondos méretezés után bejelöltük, hogy mennyit kell kivágni belőle. A fülke több, mint 16 centimétert veszít majd magasságából!

Ernő bácsi megejti az első metszéseket a vaslemezen.

A 30-as évek elején készült karosszériáknak meg volt az a kellemes sajátossága, hogy függőlegesek voltak az ajtóoszlopok, ezért a chopolás nem okozott különös problémát. Miután az ember kivágta a megfelelő darabokat, a két felület ugyanolyan pontosan illeszkedett egymáshoz.

A tető nélküli kasztni a kizárólag erre a célra készített gurulóállványon.

Itt látható a tető magában. Érdekesség, hogy sikerült úgy elválasztanunk a karosszériától, hogy az ajtózsanérok a helyükön maradtak, így később nem kellett bajlódnunk az áthelyezésükkel.

Ezen a képen jól látszik az a 6,2", amivel alacsonyabbra helyeztük a tetőt.

Így már egész pofás. A tető ismét a helyére került.

Íme a hátsó ablak, akarom mondani: lőrés.

Az oldschool Hot Rod-os hagyományok szerint meg szokták hagyni a tetővágás során keletkezett harci sérüléseket, hogy mindig emlékezzünk a beavatási szertartásra. Mi sem teszünk másképp.

Attila barátommal, akivel közösen egyengettük a projekt sorsát... aki mindig hatékonyan segített a rombolásban :)

Legfontosabb a megfelelő üléspozíció.

Berajzoltuk a napellenzőbe a kivágásra váró lyukakat..

A tizenegy furat elkészítése során négy koronás fúrófej csorbult ki... Érdekes módon a 30-as években még tudtak rendes lemezt gyártani.

Azért a túl sok rozsda sem mindig szép..

Rozsdaátalakítózás. Konzerválunk az utókornak.

Közben az alvázat is elkezdtük csinálni. Lyukakat fúrtunk bele, aminek eredetileg az volt a szerepe, hogy könnyebb legyen a váz. Ez azonban itt esztétikai célokat is szolgál majd, és ez a motívum visszatér majd a belső tér kialakításánál is.

A kifúrkált lyukakat csőszeletekkel zártuk le, hogy meggátoljuk a nedvesség bejutását az alváz belsejébe.

Szép tavaszi napon kivittük az alvázszelvényt a friss levegőre.

Itt már kezd összeállni. Ez a speciális hegesztőasztal biztosította a pontos illeszkedést és a hegesztés után a torzulás nélküli kihűlését a fémnek.

Ahhoz, hogy a Merzedes teherautóból származó tengelycsonkra fel tudjuk szerelni a Pontiac Firebird kerekeit, át kellett fúrni a körosztást.

Elkezdtük összeszedni a futóművet. Kerekek fent, merevhíd lecsupaszítva. Kezdődhet a futómű-geometria megtervezése.

Megszereztük a hátsó hídat is, amit egy negyedik generációs Pontiac Firebirdből sikerült kimenteni. A képen nem látszik, de a rozsdás ócskavasnak tűnő hít egy rövis áttételű speer-difivel volt ellátva, gyárilag tárcsafékkel építve. (Bár ez a képen nem látszik, mert a beépítés miatt az összes konzolt levágtuk róla.)

Bepróbáltuk a váltót (ami Attila Corvette projektjéből megmaradt), illetve a kardán tengelyt is a kardánalagút későbbi kialakítása miatt.

Összeházasítottuk a karosszériát az alvázzal. A kép jobb oldalán már látható a Landrover Discovery-ből beszerzett kovácsolt hosszlengőkar, ami később az első futómű alapját képezte.

Eljutottunk addig a pillanatig, hogy nevet kellett adni a gyerekünknek. A Krazy Kutters név Attila barátunk fejéből pattant ki az aunalmas lengyelországi külszolgálat során, mondván, hogy úgyis szétvágunk mindent, ami a kezünk ügyébe kerül. Ebből az ötletből Edgar barátunk varázsolt kész logot és gyártotta le a festéshez szükséges sablont. Köszi Edgar!

A festés kézzel készült sablon segítségével és mintegy 3 napot vett igénybe.

Még a fehér feliratot szegélyező piros kontúrvonalakat is Balázs festette egy apró ecsettel!

A belső tér kialakítása is elkezdődött.. Kukoda Gyuri barátunk hathatós közreműködésével. Ezúton is köszönjük!

.. és ilyen lett! Teljesen egyedi, átlyuggatott ülésekkel. Köszönjük IKEA! :)

A bódé hat ponton fog kapcsolódni a vázhoz. Itt épp a kardánalagút-merevítés készül.

A motor Balázs másik autójából, egy Trans Amből került ki.

Oldsmobile 6600, 403 ci.

2014-ben a Velodrom Millenárison, is megmutattuk a nagyérdeműt.

Nem kis feltűnést keltett egy hétköznapi tankolás is.

Még a mai napig is kellemeset mosolygunk ha visszagondolunk az arckifejezésekre.

Nem egy magazik írt már Róla több oldalas cikket.

A képek megszámlálhatatlan mennyisége, és szépsége ihletett feliratozást is.

A fotósunk és a fotósok folyamatosn kattintgatják gépeiket akárhol is vagyunk és remek képek születnek.

Az EMAT-on is az elmúlt években tiszteletét tette, legutóbb 2014- ben.

A vintage- lányok, de szinte mindenki egyaránt szívesen pózolt mellette...évekkel később lehet a családi albumban dicsekedni vele.

A Hot Weels Apa-Fia napon, nem csak a gyerekek kedvence volt.

2015. májusában Szegeden az Árkádban az Oldtimer Kiállításon is feltűnt a Hot Rod, nagyon sokan időztek mellette ő pedig büszkén állta a fürkésző tekinteteket.

Köszönjük Szeged.

2016- március végén 2 hetet töltött a KÖKI-ben, egy állandó kiállításon, amelyben még sok másik autónkkal együtt csillogtatta meg magát.

A szorgalmasan velünk és különleges autóinkkal együttműködő partnerünk a Sportverda csapata, kedvencünkkel a '30 Hot Rod-dal készített egy ütős adást.

Az autó bemutatása mellett egy gyönyörű hölgy társasága és szereplése is egyedivé teszi a következő epizódot, melyet áprilistól láthattok a képernyőn.