|
Share |
Latest projects
Chevrolet
‘69
Camaro|SS
V8 | Coupe | auto |
Hol is kezdjem?
2009 nyár elején fogant meg bennem a gondolat, hogy ez így tovább nem mehet! Nekem kell valami nagyon kemény vas....
Bele is vetettem magam az Egyesült Államok bőséges kínálatába. Az elején még semmiféle konkrét márka, illetve típus nem lebegett a szemem előtt, de a ‘60-as ‘70-es évek évek izomautói mindig is mágnesként vonzottak.
Abban biztos voltam, hogy nem egy csillogó-villogó makulátlan állapotú verdát fogok venni. Az olyanok, amelyek tényleg jók és tákolás mentesek, nagyon-nagyon drágák és nem is dömpingszerű belőlük a kínálat. A másik ok, ami miatt nem az "egyszerűbb" utat választottam, hogy itthon adott volt egy olyan csapat, akik segítségével, ez már nem az első autó, ami a sajnálatot keltő állapotából egy igazi műalkotássá válik. Na meg még egy nyomós ok: így teljes egészében a saját és persze Csikó mester igényeihez és elvárásainak megfelelően tudjuk megépíteni.
Bele is vetettem magam az Egyesült Államok bőséges kínálatába.
Az elején még semmiféle konkrét márka, illetve típus nem lebegett a szemem előtt, de a ‘60-as ‘70-es évek évek izomautói mindig is mágnesként vonzottak. Abban biztos voltam, hogy nem egy csillogó-villogó makulátlan állapotú verdát fogok venni. Az olyanok, amelyek tényleg jók és tákolás mentesek, nagyon-nagyon drágák és nem is dömpingszerű belőlük a kínálat. A másik ok, ami miatt nem az "egyszerűbb" utat választottam, hogy itthon adott volt egy olyan csapat, akik segítségével, ez már nem az első autó, ami a sajnálatot keltő állapotából egy igazi műalkotássá válik. Na meg még egy nyomós ok: így teljes egészében a saját és persze Csikó mester igényeihez és elvárásainak megfelelően tudjuk megépíteni.
Szóval nézelődtem, nézelődtem és amikor akadt pár szabad percem, megint csak nézelődtem. Először egy ‘73-as Ford Mustang Mach1 429-re esett a választás, de nagyon hiányos állapotban volt és darabokra szedve állt már egy évtizede.
Másodszor egy ‘70-es Dodge Charger 440-re gerjedtem be. Itt már erősebb vonzalom kezdett kibontakozni, de mikor megkaptam róla a képes beszámolót, már nem láttam olyan szépnek, mint előtte. Mindene megvolt és működött, de látszott rajta, hogy már hosszú ideje nem jó kezekben van. Eközben Csikó egyre nagyobb magabiztossággal jelentette ki: "ide olyan autót hozzál, amin Chevrolet jel van". Hát, ha Chevy akkor Camaro, ha Camaro akkor pedig csakis 1st.GEN. Na ez el is dőlt tehát! További érv, hogy a készülő félben lévő ‘69 Pontiac Firebird-nek, az építése során megmaradt néhány alkatrész, ami passzol a Camaro-hoz. Ja, és minden egyes munka fázisnál csak előny, hogy már egy megismert elrendezéssel kell csodát tenni - esetlegesen.
Most már célirányosan figyeltem a hirdetéseket és nem hiába. Hamarosan rá is bukkantam egy narancssárga ‘69 Camaro 383-ra.
Az elképzelésemhez képest valamivel jobb állapotban volt, de olyan cuccokkal telepakolva, amik nekem is tetszettek, később én is hasonlókat vettem volna rá.
A 383 motor is jobban hangzott, mint egy 307, vagy 327, vagy akár egy 350-es. És ami legpozitívabb volt az egészben, hogy kereskedelmi partnerünknél volt a masina.
Nem is tököltem sokat, szinte azonnal telefon és már jöttek is a kért infók, képek a messzi távolból....
Összeült itthon is a bizottság, a legjobb döntés meghozása érdekében. Osztottunk szoroztunk, kérdéseket tettünk fel, majd ajánlatot tettünk. Stílusosan, az Ámen a Dunaújvárosi találkozón hangzott el. Szombat éjszaka a Camaro tulajdonosa lettem! Innentől már folytak az események, a saját jól bejáratott forgatókönyv alapján. Néhány türelmetlen, izgalommal teli hét és már itthon is volt az autó.
Eljött ez a nap is, irány a vámudvar! Bár a komáromi őrületről sajnos lemaradt, és a Forest Camp-on se tudtam vele ott lenni, de maga a tény, hogy végre megérinthetem, mindenért kárpótolt.
Első ránézésre rendben van a verda, a várthoz képest pozitív csalódást okozott. A zárhíd kivételével nem akadok semmiféle rohadásra, még az üvegek és csatornák tövében sem.
A beltér is teljesen kulturált, nem csak úgy "beleokádták", bár a tetőkárpit itt ott fogpiszkálóval van fixálva.
A lemezek kopogtatásra ércesen, fémes hanggal válaszolnak, ami nagyon jó jel egy ilyen idős karosszériánál. A motorból és a hajtásláncból sem dől az olaj.
Olajak, víz rendben, jöhet az indítás. Némi plusz áram és már jár is a V8-as! Egészséges, szép egyenletes járása van, minimális gázra is magabiztosan pörög fel. A hangja meg egyenesen mennyei, kívánni se lehetne szebbet. A vastag rendszer végén FLOWMASTER dobok hirdetik az igét bariton hangon: itt a DETROITI izom hallható!!
Első látásra is gyanús volt, de így élőben beigazolódott, ez kurvára meg van ültetve. Ez a hazai utakon sajnos életképtelen dolog, bármennyire is jól néz ki.
Minimális papírmunka után talpon vittem haza. Otthon egy póló csere, némi ebéd és már megint a gépben ültem. Estig folyamatosan csak mentem vele szinte megállás nélkül. Egy leharcolt ékszíjat kellett csak lecserélni, egyébként nagyon jól bírta a tesztet - persze leszámítva a fekvőrendőröket....
A következő hetekben elmentünk vele a lehető legtöbb V8 jellegű összeröffenésre. Kiskunlacháza / gyorsulás
Lurdy / minitali A nyár utolsó napsugaraival együtt a verdától is búcsút vettem, mivel a következő nyárra már egy teljesen új, az utolsó csavarig felújított Camaroba szeretnék "feszíteni". Irány Székesfehérvár Csikó barátom varázsműhelye! Először is fényt kell deríteni a tényleges állapotára, és megtervezni a restaurálás menetét.
Biztos, ami biztos, kapott új rugószettet, hogy a leömlőket ne a földön húzza és a laprugókat is kezelésbe vette egy kovács.
A megjelenésének ugyan nem tett jót, viszont bátrabb lett tőle a pilóta. :)
Még a tél beállta és a projekt kezdete előtt Csikó is tesztelte a gépet. Aki volt a fehérvári találkozókon, az biztos nem felejti az élményt. Tüzetesebb vallatás után kezd egy olyan kép kirajzolódni előttünk, hogy egészen a közelmúltig, ez egy pazarul megépített vas volt, de az eladás előtt meg lett kopasztva. Azért ennek ellenére is számos helyen "botlottunk" vadi új cuccokba. Zsír új önindító, fékek, csapágyak, kormánymű, stb, stb....
Néhány hétig szoktattuk a hazai klímához, nyilván nem látott még havat - bár szerintem nem is vágyott rá.
Január vége, végre ténylegesen kezdetét vette a projekt.
Nagyon szépen hagyja magát szétszedni, nincsenek berohadt csavarok, mivel nemrég kapta élete második fényezését, még kint az USA-ban, viszonlag tisztességesen, nem csak kimaszkolva, lelocsolva.
Egyre bíztatóbbak az előjelek, nagy rohadásnak, gányolásnak egyelőre nincs jele.
Egyedül a zárhíd van elpusztúlkodva....de ezt már tudtuk a legelején is. Egyszerűen kevés volt a gyári védelem, egy fűtött szobában is képes lenne elrohadni.
Sajnos a kardán alagúttal egy kisebb probléma lesz, valószínű baleset történhetett vele, mert három tenyérnyi lyuk éktelenkedik rajta, amit üvegszállal próbáltak észrevehetetlenné tenni- viszonylag kevesebb sikerrel.
Tipikus 1st GEN probléma, a szélvédő aljánál idővel elfogy az anyag. Itt még csak kezdeti stádium lépett fel, még folyamatos a fém.
Közben halad a munka rendületlenül, Csikó mester az egyik kezével csavaroz, a másikkal telefonál, a lábával az alkatrész rendelést állítja össze - univerzális ember! :)
Ez a fűtés radiátor valószínű az Apollo-program leállása óta le van kötve, minden bizonnyal a kiszerelés után egyből a kukában köt ki - esetleg zuhanyrózsának jó lesz! :)
Padlólemez OK, ezzel nem lesz sok gond.
Az oszlopon is csak felületi rozsda van, nem vészes.
A szélvédő keret is épp. Ritka jelenség kint USA-ban, hogy még a hátsó szélvédőt is kivették az "egészségügyi" fényezéshez.
A csomagtér is frankó, ehhez nincs mit hozzáfűzni. Egyszerűen örülünk neki, és kész! :)
Ez a karosszéria szilent is a holdraszállással egyidős.
Gyári hengerfej, fényes alkatrészekkel feldíszítve, viszont a vezérműlánc már nem a gyári. Szép tiszta volt a blokk, látszott, hogy odafigyeltek az összerakásnál, de valószínű nem gondolták, hogy néhány hónap múlva mi ezt szétszedjük.
A 350-es váltó olajteknője gyárilag leeresztő csavarral van szerelve. Szóval ilyen is létezik - ez a bizonyíték.
Úgy tűnik, a küszöb is rendben van, kezdünk bizakodóak lenni a karosszéria állapotát illetően.
Legalább ezt se kell újra megvenni....elképzelésienkhez pont passzol!
Távozóban a motorblokk-váltó kombó, mindkettő egy precíz, alapos felújításon fog átesni, némi lóerő gyarapodás után kerülhetnek csak vissza.
Se olajfolt, se csavarok szanaszét, se csonkolt végtagok....így kell szépen bontani! Respect Master Csikó! ;)
Kezdjük szétborítani a motorblokkot. A dugók biztosan cserések lesznek, nem prémium márkásak - az elvárásainknak biztosan nem felel meg.
A hónolás szinte tökéletes, látszik, hogy friss, a hengereknek sincs válla, de ez nem mentheti meg a szétszedéstől.
Motorblokk kipakolva, eltakarítva, mehet a gépműhelybe, majd ott megmondják, hogy mi lesz a sorsa.
A 350-es váltó még az autón remekül tette a dolgát, de azért megérett egy alapos szétszerelésre-összerakásra. Ha már így történik, akkor racing cuccokkal pakoljuk majd teli!
Átkozott labirintus....
Váltó teljesen szétszedve, eltakarítva, homokolva várja az új alkatrészeket.
Az autó teljesen üres, indulhatunk Ajkára, a homokfúvás fellegvárába!
Közben előre dolgoztunk, néhány elem már csupaszon várt.
A sejtésünk jó volt, az autó szinte makulátlan állapotban bukkant elő a homokfelhőből. Komolyabb rohadások, folytonossági hibák nem kerültek napfényre, ráadásul minden lemeze eredeti, gyári '69-es. Nagy az öröm!
A műszerfal és a környéke is csodálatos. A '69 Firebird-ünk ennél a pontnál vérzett el....
A csomagtér is fasza, szinte már el sem hiszem, hogy ez velem történik!
A quarter-panel és a tető találkozásánál található mélyedés gyári eredetű, nem hiba. Ott vannak összeeresztve a lemezek, melyet cinnel töltöttek fel anno. Így teszünk majd mi is!
Alulról is minden rendben....
Indulás Kislángra, a karosszériás mesterünkhöz. A homokfúvást köszönjük az Acélradír Kft-nek (www.acelradir.com). Csak ajánlani tudjuk őket!
Útban Kislángra kénytelenek voltunk megállni fényképezkedni a februári napfényben, mert egyszerűen ellenállhatatlan formája van a Camaro-nak. A trailer egyébként Péter barátunké, V8-as arcoknak kedvezménnyel szállít.
Közben szállingóznak hazafelé az új alkatrészek. Elsőként a Ruby Red cut pile szőnyeg és a gyári középkonzol teljes műszerezettséggel. (nem volt olcsó....)
Miközben a karosszéria a lakatos mesternél szépül, a félalváz is "épül".
Homokfúvás után, festés és szilentcsere előtt.
Dolgozunk a lehető legjobb anyaggal.
Megfelelő védelmet kap az elkövetkezendő 30 évre....
Kislángon ismét csoda történt, időközben elkészült a karosszériamunka java része. A végeredmény magáért beszél, de néhány ilyen volt-ilyen lett képpel bemutatjuk.
Ilyen volt...
Ilyen lett...
Ilyen volt...
Ilyen lett...
Ilyen volt...
Ilyen lett...
Ilyen volt...
Ilyen lett...
Ilyen volt...
Ilyen lett...
Az SS/RS felszereltségben külön tolatólámpa is elérhető volt '69-ben.
Ez nagyon régóta tetszett nekem, ezért kihagyhatatlan....a karosszériásnak ez csak ujjgyakorlat volt. :)
Az ajtók is megszépültek, tökéletesen futnak a vonalak és élek.
A köténylemez jobb és bal fele is kapott némi törődést, no meg új szögletes lemezanyákat.
The Ecstasy of Gold!
Minden egyben, indulhat az összeszerelés!
Hamarosan újra találkozik a karosszériával. :)
A doblemezek is kaptak egy kis törődést - mint az új!
Legendák fürdőznek a kora nyári napfényben....
Futnak az élek.
Indulunk Székesfehérvárra, a fényezésre.
Ez esetben is köszönjük Takács Attilának az értékes munkát!
A X11 jelölés jelenthet sok variációt, de valószínűsíti, hogy valaha SS350-ként látta meg a napvilágot az autó. :)
Nálunk biztosan SS350-ként fog kigördülni a gyártósorról. :)
A váltóhoz időközben megérkezett a racing felújító kitt. Kezdődhet az összeépítés....
Üresen várja a lamellákat.
A motorblokk megérkezett a gépműhelyből, kezdődhet az összeszerelése.
Ügyelünk a minőségre, a lehető legjobb anyagokkal dolgozunk....ARP csavarok.
Természetesen Chevy Orange színben fog pompázni.
Ígéretünkhöz híven, visszakerült a Lunati veztengely. :)
Ezek viszont újak.
Edelbrock RPM alu hengerfejek, 2.05-ös szelepekkel....stb.
Hamarosan elkészül....
Lassan, de biztosan elfoglalja helyét a fényező műhelyben. Jó munkához idő kell! :)
Kezdetét vette a fényezés. Ismét Tibihez került ez a feladat. - Tibi, hogy volt ez? - Gyerekek, tudjátok ezt, ugyan úgy, mint a '69 Firebird-nél....
....igen, végül is a hoki pipa mellett döntöttem. Szerintem dögös lesz!
Sokat agyaltam a színen, hónapokig csak a színkártyákat lapoztam....úgy érzem, nem döntöttem rosszul.
A sima matt fekete nem tetszett, az olyan gyászos hangulatú, így lett Gun Metal Gray és matt. :) (így persze sokkal másabb.... - a szerk.)
És akkor most ugyan az visszafelé.... Nem voltam megelégedve a fényezéssel, találtam benne olyan hibákat, amelyekkel nem tudtam volna együtt élni. Egy új csapat kezelésbe vette az autót.
Ime, a hiba visszacsiszolva.
Belülről is megkapta, ami jár....
Az új csapat üti a minőségi követelményt, maximálisan meg vagyok vele elégedve.
Kikerült a híd is, mert speer nélkül nem élet az élet.
Teljesen hibátlan volt, leszámítva a hiányosságait.
Dobfék szétszed, felújít, amiből kellett, újat vettem bele. (munkahenger, betétek)
Ami kell, szinterezve....
Új fékbetétek....
Összeállt, mehet vissza a hídra.
Miközben a híd igazoltan távol volt, az autó kapott egy totális, aprólékosan mindenre kiterjedő alváz- és üregvédelmet.
Camarohoz csak a legjobb cuccok járnak....Eaton Posi Performance Differentials.
A gyári 2:73 ment a levesbe, helyette egy rövidebb 3:55 a nyerő - Richmond Gear Ring and Pinion Sets.
Richmond Gear Complete Ring and Pinion Installation Kits
Jó kis karbonbetétes cucc, nyilván bírni fogja az igénybevételt - nem tervezem kímélni. :)
Lassan összeáll....
Megtalálja régi helyét....
Megkezdődött az összeállítás.
Féltem, hogy kiterítve a szőnyeg és az autó összképe nem harmonizál majd....de élőben nagyon jól kiadta.
Látszólag tökéletesen egyforma shifterek, de mechanikájuk teljesen eltérően működött. Az egyiknek a váltógombja, P végállásban beleütközött a műszerfalba - szerencsére volt kéznél egy másik, ami passzol.
Új szőnyeghez, új pedál dukál! :)
Az autó komfortjához hozzátartozik a működő fűtés is, habár aligha lesz használva.... :)
Párhuzamosan halad a villanyász is az elektromos rendszer újraépítésével.
Fent az ajtó is - most már nem vesszük le!
Kinéztünk a Camaroval a X. NAAF-ra, immáron másodszorra (és még mindig nem a saját talpán).
Illusztris társaságban mutattuk be az F-body gyűjteményünk. Komáromban örömmel fogadtuk az elismerő szavakat, melyek tovább biztatnak az autók építésében. Irány, a műhely! :)
Sajnos az ablaküvegeim szörnyen karcosak voltak, így ez a srác papucsban, napokig polírozta gyémántporra, mire elfogadható lett.
Némi plusz zajszigeteléssel igyekeztünk felülmúlni a gyári igényeket, lehetőségeket.
Tervek szerint halad az elektromosság is.
A tetőkárpit úgy áll, mint a cövek! :) Gyönyörűen sikerült a helyére tenni, sehol egy lógás, elszakadt cérnaszál....
Újabb mérföldkő - jön a motor és a váltó!
Először a váltó találta meg a helyét....
Kortárs művészet.... :)
Indulunk a szerptemberi I. Nemzetközi Oldtimer és Youngtimer Fesztiválra.
Nagy közönsége volt az autónak - közönség-kedvenc volt! :)
Köszi Switch a képeket - igazán jól sikerült elkapni a lényeget! ;)
Még mindig nem voltam megelégedve a fényezés minden apró részletével - bár ez már lehet, hogy csak szubjektív - de azért mindenféleképp átfújattam. Biztos kihozta a BS optimális világítása a pigmentek egyenlőtlen rendezőtlenségét.... :)
Készre és méretre igazítottuk a kipufogórendszert - nem lesz X-pipe. :(
Hiába, legjobb a Flowmaster!
Sokáig kerestem a megfelelő kipufogóvégződést, hiszen ez egy kardinális kérdés az autó összképében, míg maradtam a klasszikus formánál, de egy vastagabb, törésmentes, lágyan ívelt 3"-os darabra tettem szert. Ez az igazi! :)
Természetesen előről.... folyt.köv. EK Auto Team
Az autó építésének végéhez közeledünk, megvoltak az első indítások, apróbb hibák után összeállt.
Sikeres FIVA vizsgát tett az autó (az NKH nélkül)! Ezúton is gratulál Péter Coupénak, hogy ezek után végre beszerzett egy új fényképezőgépet, vagy telefont....
Sikeres forgalmi vizsgát tett (miután nagynehezen megszereztük az NKH pecsétjét)! A stressz és a nem várt fordulatok hevében - a várakozás közben - hirtelen vásároltunk egy új TransAm-et is, amit még melegében el is vittünk vizsgára.
A vizsgasorról egyből az OT Expo kiállítótermébe gurultunk....
Csillog-villog, de azért már falná a mérföldeket...
Hmm....no, ezt kaptuk - de ez maximum csak az ablakba tehetem - vissza is adjuk majd ledarálni. Coupe már intézi....
Coupe már el is intézte, így már teljes az összhang.
Megvolt az első képsorozat - nagyon fotogén!
A remek képeket köszönjük Sanyinak, az EK Auto állandó grafikusának, fotósának! Innentől kezdetét veszi az autó bejáratása, ~1500 mérföld, s majd ezt követően tovább folytatódik az autó testreszabása.
Kigurultunk egy fotózásra szezonzárásként.
A belteret upgradeltük.
Kapott egy kisebb kormányt, illetve egy fordulatszámmérőt.
Az eredeti ülések már gyárilag is kritikán aluliak voltak - kényelmetlenek és tartásuk sincs - elkerülhetetlen volt a cseréje.
Az utolsó őszi napsütésben hangoskodtunk egy kicsit az Andrássy úton....
Az emlegetett updatenek is eljött az ideje - már márciusban ott toporogtam Csikónál, a műhely előtt.
Belényesi Gabi közreműködésével megérkeztek az alkatrészek! Köszi Gabi!:-)
Egy korhű versenytechnika, állítható traction bar, a jobbik fajtából.
Fluid SFI Harmonic Balancer
Jó volt az a korábbi 8"22-es felni, de azért ez a 9.5"22 az igazi.... -)
Ha már felni, akkor gumi is - ha gumi, akkor csakis drag radial! -) Plusz bónusz, így még sikerült az autó magasságát is belőni!
szép dolog a széles felni, de a Camarot eredetileg nem muscle car-nak tervezték, csak pony volt, így a beckspacing választásnál volt matekolás.
Vintage Racer, flat porvédő
szóval, így jobban tetszik egy kicsit!:-)
Tavalyról még elmaradt a teljes csiszolás, polírozás.
Csikónak köszönöm a gyors, precíz munkát! Irány az idei szezon!:-)
Mentünk egyet a Kakucs Ringen....
ACCH 18. Tavaszi Amerikai Autós Találkozó, Dunaharaszti.Nagyon remek buli volt!:-)
Zolának meg jó szeme van hozzá! ;)