Projektek

Vicces fordulat, hogy a kiválasztott autó a Google Térképen pont a ház előtt állt Phoenix-ben, így nem volt nehéz megtalálni.

Egy idős házaspártól vásároltuk az autót, ahol a néni hajtotta még anno :)

Körbejárva az autót, a csomagtartóban mindenféle korhű kincsre, az autóhoz tartozó könyvekre és pótalaktrészekre leltünk, amiket a bácsi gondosan gyűjtögetett.

Ádi a volán mögött, vásárlás előtt ismerkedik az autóval.

Az üzlet nyélbe ütve, kikanyarodtunk a ház elől...

...és elindultunk a friss szerzeménnyel.

Az első tankolás.

Néhány kilométert haladva azonban szembesültek a fiúk egy elektromos "gyerekbetegséggel".Balázs nekifeküdt a szerelésnek, generátort kellet cserélni.A Desert Valley Autopartsnál vásároltunk egy új generátort, amit be is kötöttünk, ám azt a következő indítás ki is csapta.

Így hát tovább vizsgálva az autót rájöttünk, hogy rosszul van vezetékelve a kocsi, hisz a bácsi házi-barkács módon elkötött egy vezetéket, amit kiiktattunk és Balázs új pozítív vezeték beszerelésével életre keltette az autót ismét.

Csak hogy ne unatkozzunk, közben a karburátor is eldugult, amelyet Balázsék szétszedtek és kitisztítottak.

Tovább haladva San Diego felé a Baja-sivatag közepén kaptunk egy defektet.

A gumiabroncs szinte teljesen megsemmisült.

Nekiálltunk volna kereket cserélni, de csak addig jutottunk el, hogy kipakoltuk az egész csomagtartó tartalmát, de kerékkulcsot nem találtunk, bár utazás előtt felkészültünk szinte minden szerszámmal (voltmérő, kulcs készlet) csak a legalapvetőbb dolog, a kerékkulcs maradt ki. Elkezdtünk integetni az autósoknak, hátha megáll valaki segíteni. Meg is állt egy idős texasi pickup-os, de nála sem volt kerékkulcs. Ezután tovább integettünk, de senki sem állt meg, kezdtünk elkeseredni,amikor is megállt egy rendőrautó, villogó fényekkel - rögtön azt hittük kapunk egy büntetést, mert az út szélén ácsorgunk - de meglepetésünkre a rendőr már kerékkulccsal a kezében szállt ki a kocsiból és azért jött, hogy segítsen.Később kiderült, hogy a texasi bácsi telefonált be a rendőrőrsre, hogy segítsenek nekünk.

A rendőr annyira élvezte a társaságunkat és azt, hogy európaiak Caddyvel túráznak az USA-ban, hogy rögtön elkérte a telefonunkat és riportfotókat készített a kerécserénkről az út közepén állva. Miután mindenki jól végezte a dolgát, kellemes utat kívánt nekünk.

És egy közös selfie a segítőkész rendőrrel.

Már robogunk is tovább.

Hasítunk a napsütéses Californiában.

Újabb defektet kaptunk éjszaka a los-angelesi Hollywood Boulevard-on, ahol a csillagok között hangos csattogó gumikon gurultunk az első parkolóig, addig pedig a turistáknak mi nyújtottuk a látványosságot....

Gyűtöttük a durrdefektes gumikat.

Szerencsére a Los-Angeles-i kollégánk a segítségünkre sietett és előre megrendelte a fehér csíkos gumikat, így másnak már mehettünk is érte a gumis műhelybe.

És kicseréltettük a gumikat.

Megint hasítottunk itt a Mulholland Drive-on.

Végre az új gumik bírják a gyűrődést.

Mindenki örül is neki, miközben a Hollywood Sign alatt haladunk el.

Ám az öröm eddig tartott, ugyanis a karburátor megintcsak eldugult, így megkértük los angelesi kollégánkat, hogy hozzon nekünk egy karbi-felújító szettet a Mulholland Drivera és amíg mi beszereltük, addig a gyakran arrafelé kocogó világsztárok, meg-meg állva kérdezték, hogy segíthetnek-e valamiben nekünk?!

Kollektív tankolás és egy kis pihenő útközben.

Úgy terveztük, hogy a világ legszebbnek mondott útvonalán haladunk el Los Angeles és San Fransisco között, azonban az üzemanyag a legrosszabbkor fogyott ki, méghozzá egy viadukt közepén, ahol nem tudtunk megállni tankolni, ugyanis az egy sávos úton még vagy 8 autó várakozott mögöttünk az áthaladásra, így hát utitársaink Gergőék "áttoltak" minket a viadukton.

Érdekes látvány lehettünk...

Szerencsére volt nálunk benzin, így a viaduktról letérve, félrehúzodtunk tankolni.

Benzinnel és élményekkel feltankolva szeljük tovább az utakat Big Sur felé, mely ennek a partszakasznak a legszebb része, ahol igazán közelről lehet megtapasztalni a Csendes Óceán vadságát.

Itt már nem voltunk messze a Monterey-félszigettől, ahol a világ leghíresebb Old-Timer eseményét tartják meg évente a Pebble Beach-i Autókiállítást és Aukciót.

Megérkeztünk San Fransiscoba, ahol még sikerült pénteken napnyugta előtt átgurulnunk a Golden Gaten, mivel hétvégére a teljes hidat lezárták sávfestés miatt.

Itt pedig a híres Lombard-Streeten pózoltunk egyet, mely California egy híres meredek, nyolc hajtű kanyart tartalmazó egyirányú utcája.

Itt a benzinkúton pedig egy '76 Cadillac, a 76 tábla alatt, egy '76 -os Balázzsal... :)

Megváltottuk a belépőt Bodie-ba a szellemvárosba, ahol William Bodey 1859-ben aranyat talált a település helyén, majd elment a családjáért, hogy velük együtt termelje ki a természeti kincset. Hazafelé hóviharba keveredett és életét vesztette. Ezután családja megalapította a családfőről elnevezett Bodie városát, de szándékosan másképp írták, hogy elkerüljék a helytelen, „Body”-nak ejtést  („holttest”). 1861-ben hozzáláttak az arany kitermeléséhez.Az ezt követő években a bánya azonban egyre kevesebb profitot termelt, így a lakosság száma folyamatosan csökkenni kezdett, mígnem 1930-ban teljesen elnéptelenedett. A mai állapotát a rendszeres karbantartásnak is köszönheti.

A belépő pedig becsületkasszás volt, 5 dollárt kellett a bejáratnál elhelyezett dobozba tenni.

A napsütés ne tévesszen meg senkit, a kocsin is látható zúzmarából látható, hogy Bodieban nagyon hideg volt.

Itt pedig már a Death Valley-nél járunk. A legszárazabb amerikai nemzeti parknál. Itt található Észak-Amerika legalacsonyabb pontja, Badwater-medence is, 86 m-rel a tengerszint alatt. Nevét 1849-ben, a kaliforniai aranyláz idején kapta bevándorlóktól, akik eltévedtek és majdnem odavesztek a völgyben. A park területe 13 647,63 km².

Itt már a Devil's Golf Course-nél járunk. Névadója egy 1934-es National Park Service útikönyv a Death Valley National Monument, amely kimondta, hogy "csak az ördög golfozhat a felületén".

Durva textúrájú nagy halit kristálysó képződmények láthatóak rajta.

A Hoover-gáton is kocsival gurultunk végig.

Megérkeztünk Vegasba és elahaldtunk a Luxor Las Vegas hotel és kaszinó mellett. A 30 emeletes szálloda, tulajdonosa és üzemeltetője az MGM Resorts International, a kaszinó 120.000 négyzetméteres, több mint 2000 nyerőgéppel és 87 asztali játékkal.

Végigmentünk a Vegasi Stripen, élvezzük a mesés napsütést.

A Route 66 egyik nevezetes pontja.

Ez a benzinkút emléket állít a régi helyi benzinkutaknak. Nem üzemel, csak látványelemként hagyták meg. Nagyon szép hátteret biztosított a Caddynek.

A Grand Cayon keleti oldalán találató 5 nevezetesség a Glenn-gát, Mojave Bridge, Horseshoe Canyon, Antilop Cayon és az Arches Nemzeti Park. Az Arches Nemzeti Park természetvédelmi terület az Amerikai Egyesült Államokban, Utah állam délkeleti részén, a Colorado mentén fekvő félsivatagban található. A 310 km² területű nemzeti park eróziós tevékenység nyomán kialakult homokkő alakzatairól híres. Nevét a mintegy kétezer természetes kőhídról (angolul arch, többes számban arches) kapta. A terület 1929-ben kapta meg a nemzeti emlékhely (national monument) besorolást, 1971 óta pedig nemzeti parkként működik.

Egy kis térképes, útikalauzos segítség, kupaktanács, az útvonal folytatására vonatkozóan.

Itt éppen Moab-nál vagyunk. Moab egy város Grand megyében, Kelet- Utah, az Egyesült Államok nyugati részén. A lakossága 5046 fő Ez a megyeszékhely és a legnagyobb város Grand megyében. A város népszerű bázis a hegyi kerékpárosoknak, a terepjárósoknak akik rendszeresen jönnek az éves Moab Jeep Safari-ra.

Jól látjátok, havasak az utak és nagyon hideg van, előző nap esett a hó és a sziklák árnyékában megmaradt a hó. Városról városra teljesen különböző klímával találkoztunk.

Érdekesség a Mexican Hat névre keresztelt szikla, a Monument Valley-ban. A név "Mexican Hat" a sombrero alakú, 60 láb széles, 12 láb  vastag, szikla révén alakult ki.

Albuquerquenél a Route 66 egy régi útja, régi híddal, és a korabeli aszfalttal, amit eredeti állapotában hagytak meg, az utókor számára, párhuzamosan fut az új úttal.

Egy Route 66 matricával is "megpecsételtük" az autónkat.

Fontos megállónk a Big Texan Steak Ranch Amarillo Texasban egy étterem és motel, amely első éttermét az US Route 66 nyitotta meg, ám sajnos 1970-ben a tűz martalékává vált. Az étterem újra, mint egy nagyobb létesítmény 1977-ben épült meg. Az épület sárgára festett, kék szegéllyel és helyét egy nagy tehén-szobor hirdeti.

Megéhezve hatalmas steaket fogyasztottunk el.

Az étterem nevezetes arról, hogy itt rendezik meg a "Texas Királya" versenyt, ahol 72 Oz (2,04 kg) steaket, maximum egy óra alatt kell elfogyasztani, ha ez nem sikerül, akkor az étkezés ára $72. Azok, akik sikeresen elfogyasztják a nevüket rögzítik és kifüggesztik az étteremben.Ezt egyébként a Gas Monkey Garage Aaronja is megpróbálta, de kifogott rajta a hatalmas steak

Random kép, egy kis faház előtt, melyre több, mint embernagyságú amerikai zászló volt festve.

Meglátogattuk a Gasmonkey- Garage-t is, ahol Aaronnal pózoltunk is egyet a Cadillac csomagtartójánál.

Itt egy kisebb csapást mértek ránk az égiek, hiszen az eddig sem a legjobb állapotban lévő tetőkárpitunk teljesen felmondta a szolgálatot, és az eső is csúnyán eleredt. Mintegy 800 km-en keresztül, New Orleansig el sem állt az eső.

Az amerikaiak egyik kedvelt szalagjával, amivel nagyon sok mindent lehet javítani/rögzíteni, a Duct Tape-pel, (vagy Duck Tape) nekiálltunk és összeapplikáltuk a tetőt.

Hát igen....szükség esetén, ez is egy megoldás....

Alabamába érkezve, szerencsére nem volt már szükségünk a tetőre, mivel verőfényes napsütésben folytathattuk utunkat.

Alabamáról tudni kell, hogy itt vettük 2014-ben az Airstream lakókocsit, és visszatértünk néhány apró alkatrészért, ami a volt tulajnál maradt...

Minő szép látvány, pont szembe jött egy Airsteam, jól meg is bámultuk....

...eztuán ellátogattunk a Floridában található Clearwater-i partnerkereskedésünkbe, beköszöntünk a srácoknak.

Ellátogattunk az Egyesült Államok legdélebbi pontján található Key-Westre...

...itt már annyira jó idő volt, hogy egyáltalán nem is volt szükségünk a tetőre. :)

Leadtuk az autót a raktárba, ahonnan konténerben utazik majd haza.

Florida után az autó első indítása Magyarországon.

Rövid hajózás és vonatozás után már itthon is van az autó.

Most nem a Golden Gate-en megyünk át, hanem itthon, a Rákóczi-hídon.

A műhelyünkbe érkezve, átadtuk a tulajnak az autót, már nagyon várta.

Az autó tulajának meg is mutattuk az autót. Most látja először előben....

Miután az ügyeskezű szerelőinkre bízta a tulaj az autót, már készülünk is Csepelre, ugyanis ott kerül fel az új kabriótető az autóra.

A restaurálási folyamat a kabrió tető és tetőponyva felújításával kezdődik meg.

Először is a rozsdás tetőmozgató szerkezetet kiszerelték a srácok....

...kémiai rozsdakezelő anyaggal kenték be, és kétkomponensű alapozó selyem fekete festékkel fújták le.

Megérkezett az új tetőponyva, ez az első rész...

...és a hátsó rész is.

A főfékhenger cserére szorult, így azt is megrendeltük, rövid időn belül már itt is volt nálunk.

Az autó alját tekintve, a rozsda erőteljesen dolgozott már a kipufogócsövön is, emellett kókány módon lett összehegesztve és lyukas is néhány helyen...

A sárvédő ívek alján lepattogzott fényezésnél is a rozsda burjánzik...

...helyenként lyukat is mart a felületbe.

Az autó aljának teljes rozsdatisztítására lesz szükség.

A lökhárítók leszerelése után láttuk meg, hogy a korábbi fényezésénél nem szerelték le őket, így összefestették őket is.

A géptető sarkai a nem megfelelő illesztések miatt, ugyanúgy lepattogzottak és rozsdásodásnak indultak.

Az autó alján megkezdődtek a munkálatok, a tankról a rozsdaréteget lecsiszolták a srácok...

...kémia rozsdaátalakító anyaggal kezelték, alapozták, majd kétkomponensű selyem fekete festékkel fújták le.

A rugók, és az alváz ominózus rozsdás részei is átmentek a fent említett folyamaton.

A sárvédőív belső részén sem éktelenkedik már a rozsda, ezt is újjá varázsoltuk.

Az autó teljes alját tisztítás és csiszolás után alvázvédő réteggel vontuk be, hogy ellenálljon a további időjárási viszontagságoknak.

A légszűrőházról lecsiszolták a rozsdát...

...egészen fémig..

...kémiai rozsdaátalakító anyaggal kezelték, végül kétkomponensű selyemfekete festékkel festették le.

A kisebb konzolokról is lekerült a rozsda...

...rozsdakezelési folyamaton estek át...

...majd selyemfekete festék került a felületükre.

A szervószivattyúról a régi festéket és a rozsdát lecsiszolták...

...majd selyemfekete festékkel fújták le.

A karosszérialakatos kolléga is nekilátott a rászabott feladatoknak, méghozzá kivágta a korábban bejelölt rozsdás kasztni részeket...

...és friss lemezt hegesztett a helyére a sárvédőnél...

...a sárvédőívek tetejére...

...az összes sárvédő alja és teteje erősen korródálódott...

...így nagyon sok elemet kellett friss lemezzel pótolni...

...a motorháztető szintén lakatolás alatt - eltűnik a rozsda, felváltja a friss lemez.

A motort is lefestették a megfelelő Cadillac-színkódra kikevert festékkel.

Eközben érkezett egy kisebb adag alkatrész az autóhoz: - stabilizátor szilentek és összekötők...

...króm ajtógombok...

valamint első és hátsó szintállítós lengéscsillapítók is.

A közel 13.000 km -es amerikai autózásunk során sikerült elkoptatnunk a 2 első gumit is, így most pótoltuk is 2 szép fehér csíkos gumival.

Eközben a fényezőknél zajlik a kemény munka, ugyanis ami első ránézésre nem szúrt szemet, hogy kb. 6 réteg festék volt az autón...

...tehát a lecsiszolása komoly erőfeszítést okozott.

Eredményes munka volt, mivel nagyon szépen fémig lecsiszolták a rétegeket.

A sárvédőnél is ugyanez volt a helyzet...

...fémig csiszolva ez is.

Mivel az autó teljes fényezést kap, körbe-körbe csiszolják a fényezők a karosszériát, ami jópár munkaórát jelent.

Látható a fillerezés és az alapozás megkezdődött.

Itt már alapozva is van a sárvédő...

...majd pirosra fényezve, nagyon patent :)

Pillanatkép a teljes fényezés elkészülésekor a kamrában.

Egy esős napon érkezett meg hozzánk a fényező műhelyből a frissen fényezett autó.

Megcsodáltuk és hamar körbe is fényképeztük.

Az esőcseppek cseppet sem rontanak az összképen. :)

Természetes fényben is perfekt :)

A már előzőleg említett gumikat a mobil gumiszerelők fel is pattintották az első felnikre.

Íme, így fest az új gumikkal.

Az eredeti, használhatatlan műszerfal helyett rendeltünk egy másikat, ami jobb állapotban volt.

Ezt fogjuk felújítani.

A műszerfal előtte-utána állapotán jól látszik, hogy érkezéskor kirepedezett, szakadozott és törött volt...majd egy különleges technológiával újítattuk fel, így egy speciális műanyag bevonatot kapott, melynek struktúrája megegyezik a műszerfal régi anyagával, illetve olyan mintha bőr borítása lenne.

Az autó eredeti belteréhez igazították a színt.

Fantasztikus technika!

A csomagtartó belsejét gyakran érte nedvesség az elöregedett kéderek miatt, így a rozsda szinte mindenhol elterjedt.

A srácok kitisztították és lecsiszolták a rozsdát, előkészítették a felületet festéshez.

Majd a rozsdakezelési és alapozási folyamatok után kétkompnensű selyem-fekete festékkel fújták le a csomagtartó belsejét.

Az ajtókárpitok valószínűleg nedvességet kaphattak, így jó része szinte teljesen elrohadt...

...ezért azonnal elküldtük a jól bevált kárpitos kollégáinknak egy kis újjá varázsolásra...Az elrohadt rész természetesen a mi lakatosunk pótolta, ügyesen :)

Közben visszaérkezett a kárpitos kollégától a 2 db belső ajtókárpit, a szőnyegezés és a bőr szegély lett megújítva rajta, most pont úgy fest, mint a gyári :)

Folyik a megfeszített kollektív munka....akocsiban, a kocsi alatt és a motortérben is...

...ugyanis holnap délelőtt sikeres OT- vizsgát kell tennie.

Vizsgázik a Caddy...

Sikeres vizsgát tett....amit a plakett is bizonyít.