|
Velodrom Millenáris 2012
Ezúttal a Millenáris sportpályán autóztunk hatalmasat az 1930 Olds F30 KK Hot Rod-dal!
Felvezetõautónak az 1969 Pontiac Firebird ProStreet autónkat vettük elõ, hogy ne csak a rockabilly életérzést, hanem az amerikai izmot is képviseljük a patinás bringapályán.
A hosszú hétvége veterános programjainak megkoronázása volt a két és feledik alkalommal megrendezett Velodrom Millenáris, ahol mozgás közben is megcsodálható volt több tucat ritka és értékes jármû a háború elõtti évtizedektõl egészen a nyolcvanas évek elejéig. Az oválpályán körözõ veteránok között felbukkant két versenyzõlegenda, Stasis Brundza az elsõ VFTS Ladával és Luigi Taveri egy Honda versenymotorral, hogy könnycseppeket csaljon a korhû ruhába öltözött látogatók szemébe, akik derekasan küzdöttek a hõséggel.
Ahol életre keltek a veteránok - Velodrom Millenáris 2012
írta: Balogh Bence
dátum: 2012. 05. 03., 10:50
Veterános örömünneppé változott május 1-je. A felvonulók ezúttal nem a munkát, hanem annak gyümölcsét éltették. A szó szerint jelmezes fõpróbát leszámítva második alkalommal megrendezett Velodrom Millenárison - a veterános rendezvények csúcsán - ismét több tucat antik autó és motor jelent meg, hogy a kiállítások és a márkatalálkozók keretein túllépve visszapörgesse az idõt, és néhány órára elrepítsen az emlékek mindent megszépítõ világába.
A szervezõ, Noszvai András tavaly valóra váltotta álmát, és életet lehelt az elfeledett zuglói Velodrom Millenáris bicikli versenypályába, hogy ezzel minden eddiginél hangulatosabb helyszínt teremtsen a régiségek bemutatásához. A két döntött kanyarral feldobott oválpálya csodálatos atmoszférája az autó- és motorversenyzés hõskorát idézi. Egyedülálló hangulata külföldrõl is idecsábítja a veteránosokat és a versenyzõlegendákat. Idén a 65 éves Stasis Brundzát, a VFTS Lada konstruktõrét, valamint a Honda motorral világbajnok, 83 éves Luigi Taverit.
Míg a Sokadalom minden veteránosé, a Velodrom elsõsorban a patinás jármûveké, egy kis magyar Goodwood Festival of Speed. Idõsnek és fiatalnak is garantáltan párás lesz a szeme, amikor háború elõtti autók és motorok bújnak elõ a pálya alatti szûk alagútból, és pöfögnek a helyükre olyan laza természetességgel, mintha ma gurultak volna le a futószalagról. A középsõ füves terület és a nagy betonplacc egy óra alatt megtelt különlegességekkel. Sok autót az OT Expóról gurítottak át, sokan csak ide látogattak el, szocialista kocsikból is a legszebbeket hozták el.
A remekül szervezett pályabeosztás külön kategóriába rendezte az összetartozó jármûveket, együtt mentek fel a háború elõtti motorok, majd az autók. A kétkerekûeket a négykerekûek váltogatták úgy, hogy mindenki elég sokáig körözgethetett, mégis olyan gyorsan cserélõdtek, hogy nem váltak unalmassá. Arra is volt idõ, hogy elnézegessük a természetes közegükben, újként remekelõ klasszikusokat és minden tetszõleges szögbõl le is fényképezzük õket hála a nagy lelátónak, melyet sajnos az elmúlt évtizedekben senkinek nem állt módjában gondozni.
Rám legnagyobb hatással a nagypapakorú gépek és a hetvenes-nyolcvanas évek raliautói voltak. Fantasztikus élmény, hogy mindössze néhány méterre tõlem száguldanak el az üvöltõ és durrogó legendák, a boldogságtól sugárzó arcú tulajdonosaikkal a kormány mögött. Olyan tömény dózisban adagolják itt az idõt és pénzt nem kímélõ veteránosok a látnivalót, hogy az felér egy hónap szanatóriumi kezeléssel. Mindenki egy kicsit boldogabban térhetett haza, mert végre nem csak élettelen szoborként, hanem hallható és érezhetõ gépként is megcsodálhatta azokat az autókat, melyeket korábban csak képeken és filmen láthatott.
Mégsem lenne igazi a Velodrom a korhû jelmezek nélkül. Megható, hogy nem csak a lelkes tulajdonosok, de a látogatók (és mi újságírók) is eltöltöttünk néhány órát régi ruhák keresésével és tükör elõtti pózolással, hogy tényleg tökéletes legyen az illúzió. A Velodrom vonzereje az idõutazás élménye, mellyel kissé el is homályosítja az eredeti anyarendezvényt, az OT Expót, hiszen sokkal nagyobb élménybomba, ráadásul a beöltözõknek féláron. A benzingõzös családi programon jövõre egy nagy sátor és egy büfé hozzáadásával lehetne javítani, nehogy az élmények mellett egy jó kis napszúrással is gazdagodjunk.
forrás: origo.hu