|
Plymouth


‘73
Roadrunner|
![]() |
V8 | ![]() |
Coupe | ![]() |
auto |
Ennek az autónak a története is különleges, mi más is lehetne, hisz rólunk van szó! :)
Úgy indult a sztori, hogy megkeresett minket egy kedves ügyfél, hogy kinézett valahol Európában egy 1973 Plymouth Roadrunner-t a mobile.de-en és beleszeretett. Megkért, hogy segítsünk neki a vásárlásban, mert nem áll vele szóba az eladó és vizsgáljuk meg az autót, hogy érdemes vétel-e és ha igen, akkor már segítsünk a hazahozatalban is.
Hivatalos, céges levélben megkerestük az eladót, hogy szeretnénk megvásárolni az autót. Hosszas egyeztetések, állapotleírás, sok levélváltás és sok-sok fénykép után úgy döntött az ügyfelünk, hogy kell neki ez az autó!
Egy ilyen autónak nem is annyira egyszerű a hazaszállítása, hiszen a súlya több, mint az átlag európai autóké, így nem lehet gazdaságos 3,5t alatti trailerrel hazahozni. Számoltunk, osztottunk, szoroztunk....és itt következik a kis "fricska", mivel az autó Tallinnban, Észtországban volt meghirdetve, majd 2000km-re Budapesttől. Egy ilyen úton drága az útdíj, drága az üzemanyag, drága a szállás, stb....
Hát, gondoltunk egy nagyot, hogy majd mi lábon hozzuk haza a kocsit! ;)

Ádi és Balázs felkerekedett, bepakoltak rengeteg szerszámot, alkatrészt, néhány váltás ruhát, némi elemózsiát és megindultak....

Egy húzós péntek délutáni forgatás után, este 9-kor indultak neki az útnak és másnap este már a Lett tengerparti naplementében pihentek meg.

Majd szombaton, késő éjjel megérkeztek Tallinn-ba, de erről már nem készült fotó, olyan hulla fáradtak voltak addigra!
Vasárnap reggel viszont kellemes napsütés és a város lenyűgöző látványa fogadta őket.

Mivel még sosem voltak a fiúk arrafelé, egy kiadós városnézéssel kezdtek....
Az autó eladójával csak vasárnap délutánra volt megbeszélve a találkozó.

Az autót vasárnap délután tüzetesen átvizsgálták a fiúk. Végigtapogatták a karosszériát, felhajtották a szőnyegeket, átnézték az autó alját, meghallgatták a motorját, ellenőrizték az olajakat, kipróbálták...szóval átfogó vizsgálat alá vetették az autót, hogy az ügyfelünket biztosítani tudjuk a jó vételről!
Nem kevés volt a tét, mert alkura is sor került és bizony elég keményen tartotta magát az eladó - később kiderült, hogy tapasztalt vén róka, a tallinni Hyundai kereskedés értékesítési vezetője. Az alkuban persze Ádi sem maradt alul, így a végén csak sikerült lejjebb menni az árral!
A sikeres vásárlás pillanata, itt láható a kedvenc "kézfogós" képünk!

A nagy alku után, másnap már csak az ügyfelünk nevére kellett regisztrálni az autót, hogy meglegyen az érvényes EU papírja, meg persze tankolni is kellett a hosszú előtt.
A regisztrálás folyamata nagyon jól működik Észtországban. Első lépésként egy típusengedélyt kellett megkérni, amit az eladóval már korábban leegyeztettünk és megvolt, mire kiértek Ádiék. A típusengedély kiadásának feltétele a megfelelő műszaki állapot, így észt műszaki vizsgára vitték az autót. Utána, az okmányirodai ügyintézés percek alatt lezajlott és már kézben is volt az autó EU-s forgalmija. A külföldi adás-vételi szerződéssel kiváltottak egy ideiglenes rendszámot és kötöttek az autóra biztosítást is.
Az autó meglehetősen jó műszaki állapotban volt, úgy ítélték meg a srácok, hogy belevágnak a hosszú visszaútba! Egy '73-mas Roadrunner-rel átszelik fél Európát!

Első útja hazai vízeken pedig Komáromba vezetett a N.A.A.F-ra, ahol megmutatta magát a nagyközönségnek.

...a srácok el is kezdtek foglalkozni az autó bontásával...leszerelték a hátsó lökhárítót, alatta természetesen sok-sok rozsdát találtak...

...a beltérből az összes kárpitot kiszedték, alatta látható, hogy itt-ott már lyukat mart a rozsda a taposó lemezekbe is.

A sárvédőelemeken nagy felületen le kellett csiszolni a régi fényezést, majd kiegyengetni a felületet.

...a jobb hátsó sárvédőről is lekerült a régi festékréteg és látható, hogy korábban is javították már az autót.

A bal hátsó sárvédőn kiábrándítóan sok rozsda volt, tehát a srácok addig vágták, amíg a rozsda tartott....

...egy nagy friss lemezzel fogjuk pótolni a kivágott felületet, felhegesztjük és egyengetjük majd a hegesztési pontokat.

Megérkezett a jobb hátsó sárvédő ív, amelyet lakatos kollégáink szépen beépítenek majd a karosszériába.

A beltérben a friss lemezek sem maradnak kezeletlenül, alapozó szürke festékkel fújtuk le az egész felületet.

A bölcsőről letisztítottuk a szennyeződéseket, zsírtalanították, majd kétkomponensű fekete festékréteg került rá.

Az autót emelőre helyeztük és az alvázat teljesen megtisztítottuk, csiszoltuk, előkészítve az alvázvédelemre. Az üregvédelem után következett az alapozó szürke festés.

A tankról lecsiszoltuk a rozsdát, kémiai rozsdakátalaktóval kezeltük, majd alapozó szürke festékkel festettük le.

A tulaj az alábbi alkatrészeket hozta még az autóhoz: gumikéderek, gömbfejek és gömbfej gumiharangok.